- Elmenekültek - folytatta nyugodtan, és messze nézett valamerre.

- Hát nem láttad ott lenn a folyóban? - kérdezte Gunner.

- Láttam. Lent voltam. Onnan jövök.

Most tűnt csak fel a rablóknak, hogy a Lord sáros és poros. Az arca kissé beesett volt és halovány, de különben éppolyan egyenesen, bántó mozdulatlansággal állt a helyén, mint máskor.

- Lent voltál?

- Igen. Megnéztem a lovat. Ujjnyi vastag csíkok vannak a bőrén. Az ostor nyelével verhették. Ez csak úgy lehetséges, hogy nekihajtották a szakadéknak. Valószínű, hogy a nőt előbb letette, és ő az utolsó pillanatban kiugrott.

- Tehát?...

- Élnek...

Leült és kávét töltött magának.

- Most majd alszom egy óráig - mondta. - Azután a nyomukba eredünk.

- Merre mehettek?...

- Természetesen Kelet felé. Ketten induljatok el Connicted irányába. Egy nő és egy férfi elég feltűnő ahhoz, hogy megjegyezze, aki az országúton látta őket.

Austin és Pete nyeregbe ültek.

A Lord gyorsan kiitta a kávét, azután lefeküdt és elaludt.